Eljött az igazság pillanata: bemutatták, hogy úszott el a megtakarított pénz Budapest kasszájából

Régóta emlegetik, hogy a főváros gazdálkodása pengeélen táncol. Május 29-én úgy tűnt, eljött az igazság pillanata, amikor a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról. Az önkormányzat végül megkapta a bíróságtól az azonnali jogvédelmet, így a kincstár visszautalta a 2025. május, június, július és augusztus hónapra vonatkozó szolidaritási hozzájárulás jogcímén levont összegeket – emlékeztetett a Faktum tényellenőrző portál.

A kormány fellebbezett, szakértők szerint a főváros ezzel csak időt nyert, előbb-utóbb szembe kell néznie a realitásokkal. Ennek elősegítésére a kormány felkérésére Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) volt elnöke fogja átvilágítani a főváros gazdálkodását.

Budapest pénzügyi válsága nem hirtelen keletkezett katasztrófa, hanem egy évek óta zajló folyamat szükségszerű végpontja. A főváros jelenlegi működésképtelensége, a tartalékok teljes eltűnése, a folyószámlahitelekre alapozott napi üzem és a Kincstár által végrehajtott 10,2 milliárd forintos inkasszó nem külső támadás eredménye, hanem belső döntések és hibák sorozatának következménye – állapította meg a portál, majd emlékeztetett: a Tarlós István vezette városvezetés 214 milliárd forintnyi pénzügyi tartalékot hagyott hátra, amely készpénzben, állampapírokban és értékpapírokban állt rendelkezésre.

Azóta eltelt hat év, és mára semmi nem maradt ebből az örökségből.

A kerékpársávok látványos felfestése, az ingyenes lakossági programok, a nem ritkán ideológiailag motivált várospolitikai gesztusok egy ideig népszerűséget hozhattak, de semmit sem tettek a város költségvetési stabilitásáért. A választási logika felülírta a pénzügyi realitást – tette hozzá a Faktum.

Összegzés

Megvolt a lehetőség egy másik útra is: a 2019-es indulás pillanatában Budapest kezében volt minden eszköz ahhoz, hogy egy stabil, fenntartható gazdálkodású, kiszámítható várost építsen. A felelősen gazdálkodó vezetés elkülönítette volna a működésre és fejlesztésre szánt forrásokat, visszafogta volna az apparátusi bővülést, és a politikai viták helyett a pénzügyi racionalitást választotta volna.

Ehelyett azonban a forrásokat elnyelte a politikai ambíció, és a város eljátszotta azt az esélyét, amit kevés európai metropolisz tudhatott magának. Budapest ma nem csupán pénzügyi válságban van – bizalmi válságban is. A közszolgáltatásokban részt vevő polgárok, a partnerek, az állami szereplők és a befektetők egyaránt azt látják, hogy a város nem tudja garantálni kötelezettségei teljesítését.

A főváros súlya és jelentősége az ország egészére befolyást gyakorol – de ennek megfelelően különleges felelőssége is van. A következő hónapok döntik el, hogy a politikai haszonszerzés vagy a pénzügyi racionalitás kerekedik felül. Egy biztos: a számlát valakinek ki kell fizetnie – szögezte le a portál.

Nyitókép: MTI / Kovács Tamás